Az elemi erők hercegnője 2.

By: kowi121

5. fejezet: Papnőáldás

Akaye tényleg nem szokott hozzá ahhoz, hogy plusz két emberrel több legyen a nyakán.

-NA! Itt van vége a türelmemnek!

-Miért Aky?

-Reggelinél Rin! Ebédnél Gou! Pihenésnél Te! Vacsoránál Shippou! És este meg a Bácsikám van a nyakamon!

-És ez baj?

-IGEN! Nincsen magánéletem!

-Jól van! Royoga leszáll rólad. –mondta Gou.

-ÉS a Többiek????

-Ők maradnak! –válaszolta Sessy

-DE NEM!!!!!!!!!

-Elég legyen Akaye! Holnap odaérünk a következő faluba. –mondta Shippou. Holnap tényleg elérik a következő falut mi egy magas hegy lábánál volt.

-Miért kell arra mennünk?

-Fogd be Royoga! Valami húz a hegyhez! –mondta Aky.

***

-Mit nézel úrnőm?

-Az eget!

-Miért?

-Néz fel! Nem olyan mit egy arc?

-De! És kié?

-Azé, aki holnap fog jönni és a ruhája fehér lesz.

-Honnan tudod ezt?

-Mert érzem az erejét mi benne, szunnyad. Az úgy nevetett „átok” van benne.

-Ránk veszélyt jelent?

-Nem, míg a barátai igaziak.

-Nem értem…

-Ha nem az igazi barátai, akkor könnyedén elárulhatják.

-Á! Már értem.

-És ha az megtörténik, akkor elvesztünk.

-Miért?

-Mérgében átáll a rossz oldalra, ahol én is voltam, de már megjavultam.

***

Ahogy mondta Shippou elérték a falut. Eddigi faluk mind furcsák voltak és most ez nem az volt.

„-Most meg viszonylag normális faluba keveredtünk.”

-Fura, nem Gou! –mondta Aky.

-Ja!

-Shippou! Jó látom, hogy esténként leveleket küldözgetsz?

-Aha.

-Kinek?

-Kagomének. Megkérte, hogy tartsuk kapcsolatot. Mi van veled és Rinnel?

-MI?! Semmi mi lenne?

-Yaken hol van? Meg Anu?

-Anut elengedtem. Yaken meg meghalt olyan 5-6 éve… Ki számolya?

-Én! 7 éve halt meg. –szólt közbe Rin.

-Rin!

-Igen? –Royoga megfogta a kezét.

-Lennél….

-ROYOGA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! MIT AKARSZ CSINÁLNI?????????????????????

-ÉN?! SEMMIT SEM AKY!!!! –mondta és ment tovább.

-Bocsi Rin! Olyan, mint az apja.

-NEM IS!

-TE CSAK MARADJ CSÖNDBEN OTT ELŐL! –végül beértek a falu közepére ott megállították őket.

-Mit akartok itt? –kérdezte az egyik falusi.

-Megszállni egy éjszakára és másnap tovább mennénk.

-Itt nem!

-Elég legyen! Jön az Úrnőnk! –mondta az egy másik. Az összes ember elengedte így meglátták ki az.

-TE VAGY AZ?!!!!!! MIT KERESEL ITT KIKYOU??????

-Honnan ismered az Úrnőnket???

-Elég! –mondta.

-Üdvözöllek itt Shippou! És a többeket is.

-MI?! Mi történt veled? Miért vagy ilyen kedves??? –kérdezte és előhúzta a kardját és Akaye elé állt.

-Mit akarsz tőlünk??? –kérdezte Sessy és ő is Akaye elé állt.

-Rakd el a fegyvert Shippou. Te meg higgadj le Sesshomaru. Akaye megtisztított maradék lelkemet és szívemet.

-MI?!

-ÉN?!

-Nem te és nem is a reinkarnációm, hanem az első Akaye.

-Aha.

-MI akarsz Akayeától?

-Meg akarom tanítani valamire.

-Mire?

-Arra, hogy hogyan használja az erejét. –Shippou és Sessy nem bíztak meg Kikyouban.

-Döntsön Akaye! –szólalt meg Rin.

-Egyet értek! –válaszolta Gou.

-Rendben. Sesshomaru! Te hogy döntesz?

-Oké.

-Nekem 8 mit csinál Aky. –mindenki Akaye felé fordult.

-Hát… miért is ne! Apám kiképzőtábora után ez már gyerekjáték lesz!

-Nem biztos. –mondta rejtélyesen Kikyou. Elvezette őket a szállására. –Ma kezdjük vagy holnap?

-Most!

-Rendben. Gyere akkor velem!

-Ne olyan hevesen! Egyikőnk veled megy! Gou kezd te!

-Értettem.

-Ennyire nem bíztok meg bennem?

-Te akartad megölni Inuyashát és Kagomét!

-MI?!

-DE az már rég volt. –mondta. Akaye és Kikyou nagyon későn jöttek vissza. Másnap meg nagyon korán mentek el. Minél többet töltőket együtt annál jobban megbízott mindenki Kikyouban. Royoga a lányok után futott (ahogy az apja régen :-) ). Sesshomaru egy fa alatt üldögélt vele együtt Rin is. Gou edzette az Elemeket, míg Akaye tanult. Shippou meg gyakorolta a kardforgatást, és harcol az Elemekkel. Lassan 1 hete voltak ott.

-Kikyou! Kérdezhetek valamit?

-Persze.

-Te szerelmes voltál Apámba?

-Igen, nagyon régen az voltam és ő is belém. Csak kijátszottak minket és én felszögeltem egy fára. És utána meghaltam. 50 évig volt ott apád. Azt jött a Reinkarnációm, azaz Kagome és kiszabadította és engem felélesztettek. Én azt akartam, hogy Inuyasha velem haljon meg újra, de akkor már Kagomét szerette és én meg akartam ölni mindkettejüket. Aztán én anyádat az Álomvilágba küldtem, mert megtudtam, hogy nem bennem, hanem benne éled Akaye lelke.

-Te ezért odaküldted, és Apa megmentette és ott fogantunk meg… innentől ismerem a történetet.

-Én mikor láttam újra Kagomét megértettem, hogy már semmi esélyem sincsen így idejöttem és szép lassan Akaye megtisztította lelkemet, mivel a nagy része Kagoménél van így gyorsan ment.

-Aha. Köszy!

-Szívesen. –másnap mikor felkelt Akaye, nem látta kint Kikyout. Körülnézett de sehol sem látta. Délben jött vissza.

-Hol voltál? –kérdezte.

-Elmentem egy virágért mi csak napfelkeltekor nyílik ki, és akkor kell leszedni.

-Ma nem lesz tanítás?

-JA! Elfelejtettem mondani! Mindent megtanultál.

-IGEN??? Ilyen rövid idő alatt?

-Még nem fogod tudni használni a Miko erődet.

-MI?!

-Most már te is papnő, vagy mint én vagy Kagome. Már csak az áldás kell, mi engedi az erődet használni, de bánjál vele rendesen!

-Rendben! –Kikyou megáldotta Akyt így lett egy újabb papnő a családban. –Köszönök mindent! Még egy kérdést!

-Mi lenne az?

-Merre lehet eljutni a hegyhez? –Kikyou hívott egy lélekrablót.

-Ez oda vezet.

-Köszönöm! Szia!

-Sziasztok! –búcsúzott el tőlük Kikyou.

-Úrnőm! Minden rendben?

-Igen!

-A lány jó tanítvány volt? Ilyen rövid idő alatt megtanulta?

-Igen! Csak, azért mert már mindent tud. Csak ezt nem tudja, én csak felélesztetem az erejét.

-Aha.

-KIKYOU ÚRNŐ!!!

-Mit szeretnétek gyerekeke?

-Gyere játszani!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! –mondták egyszerre és elvitték őt.

***

Folytatjuk!!!