Az elemi erők hercegnője

By: kowi121

4. fejezet: A maszkos férfi

Kago 2 hét után visszatért a középkori Japánba. A kis csapat ott volt a faluban. Nem mutatta a szomorúságát, de az volt.

-Sziasztok! –próbált vidám lenni.

-Kagome! –ugrott a nyakába Shippou.

-Szia Shippou.

-Jól vagy Kagome?

-Igen Miroku! Minden rendbe. –tovább indultak.

-Kagome -sama!

-Igen Firely?

-Biztos, hogy jól vagy?

-Igen! Teljes mértékben.

„-Miért jöttek velünk ezek a gyerekek?” –gondolkodott Inuyasha.

***

Néhány napig mentek békésen. Semmi sem történt velük. Inuyasha megbékélt azzal, hogy 1 kölyök helyet 5 van. Éppen pihenőt tartottak mikor Kago felpattant helyéről és elszaladt egy irányba. A többiek nem is tudtak róla, mivel elaludtak és a 4 elem meg meditált a maga eleménél. Firely a tónál tűzet rakott és ott, Waterly a víznél, Terraly a víznél elterült a földön és Arily meg a levegőben lebegve meditált. Kago nem tudta hova megy, csak követte azt, amit a szíve mondott. Elért egy tisztás és ott állt a maszkos férfi. Közelebb ment hozzá nem érzet félelmet vagy ilyesmit. Csak azt, hogy tudni akarja az igazságot. A férfi megfordult és levette a maszkját.

-Miért hívtál? –kérdezte Kago.

-Még mindig azt hiszed meghaltam? Pedig itt vagyok. Miért tagadsz meg?

-Elég! –kiáltotta. –Miért bukkantál fel újra az életemben?

-Örülnöd kéne, hogy élek!

-Örülök! De miért őt szolgálod?

-Köszönettel tartozom Narakunak, azaz éjszaka után meggyógyított engem és Monokyt.

-Életben van Monoky?

-Igen. De a szolgálatunkkal kell meghálálnunk.

-De…

-Mennem kell!

-Várj még!

-Nem maradhatok tovább! Még gyanút fogna! –Kagome odament a férfihoz és megölelte. A férfi is őt. -Elég legyen! Még megérzi rajtam valaki az illatodat.

-Nem érdekel! Ne hagyjál el megint!

-Nem foglak! Ígérem, de most már tényleg mennem kell! Viszlát!

-Viszlát! –köszönt el a férfitól. Visszarakta a maszkját.

-Elemi erők! Levegőt, hívom! LEVEGŐ! –a férfi elkezdet emelkedni és elszállt. Kagome elment a folyóhoz, hogy kimossa a ruháit és, hogy megfürödjön.

***

-Hol van Kagome? –kérdezte Inu.

-Nem tudom! –mondta Sango.

-Elemek! Ti tudjátok hol van? –kérdezte.

-Nem. –válaszolt Waterly. „-Kagome-sama! Gyere! Nem tudjuk tovább titkolni, hogy hol vagy!”

-Hol lehet az a lány? –dühöngött Inu.

-Itt. –mondta Kago.

-Hol voltál?

-Már fürdeni sem szabad?

-De. Na indulás tovább! –tovább mentek. Már 2 napja egy kihalt és kietlen pusztán mennek. Mindenki feszült volt. A 4 elem, mint mindig nyugodt volt és most Kagoméval egyetemben.

-Milyen kedves meglepetés!

-Kagura! –mondta Inu.

-Üdvözlet Inuyasha!

-Mit akarsz Szélboszorka?

-A Négy Elem Őrzőjét!

-Soha nem kapod meg! (Terraly)

-Csak a testünkön keresztül! (Arily)

-Megvédjük őt meg a barátait is! (Firely)

-Ó! De akkor is Narakunak kell! És én megszerzem neki! Penge Tánc!

-Elemi erők! Vizet, hívom! VÍZ! –hallatszott egy idegen hangja. A pengék megsemmisültek mikor a vízhez ért.

-Te mit keresel itt Kölyök?!

-A Nagyúrnak nem sérülten, hanem éppen kell!

-Rendben van Kölyök! Akkor lássuk te, hogy csinálod!

-Sokkal jobban! Igaz Apa! –megjelent a maszkos férfi. Levette a maszkját és Kagura elé, dobta.

-Már nem tartozunk neki! –mondta.

-Az életeteket mentette meg!

-Azt már megfizettük a sok éves szolgálatért. –mondta a Kölyök.

-Penge Tánc!

-Elemi erők! Tűzet, hívom! TŰZ! –mondta Kagome és Kagurára célzott. Nem tudott mit tenni el kellet mennie.

-Még találkozunk! –mondta és már látni, sem lehetet az égen.

-Végre! Szabadok vagyunk! –mondta a Kölyök.

-Ne olyan hevesen. –mondta Inu és ő meg Sango, Miroku és Kirara felszültek a harcra. Kagome odafutott a férfihoz és megölelte, örömében elkezdett sírni.

-Kag… ome! Mit csinálsz? –kérdezte döbbenve Inuyasha.

-Elég legyen Kagome! –mondta szelíden az idegen férfi.

-Én már nem is számítok?

-Dehogy nem Monoky. –és most a Kölyköt ölelte meg.

-Arily! Egy szállítást kérnék, valami szép helyre! –mondta az idegen férni. Hirtelen egy teljesen máshol voltak. Gyönyörű rét, szép tiszta vizű patak. Minden meseszép volt.

-Bocsi Kagome. De ők kik? –kérdezte Miroku.

-Ő itt a bátyám Monoky és az apám.

-A bátyád!!!!!!! És az apád????!!!!!!! –döbbentek le.

-Mindent elmesélek, amit tudni szeretnétek.

-Miért nem mondtad meg Kagome, hogy az apád? –kérdezte Sango.

-Ameddig nem láttam az arcát én, sem tudtam.

-Mióta szolgáltad Narakut?

-Szolgáltuk Inuyasha! Én is meg az apám is az ő szolgálatában álltunk.

-Megmentette az életünket mikor volt a nagy háború.

-Miféle nagy háború?

-Mikor mindenki meg akarta szerezni a 4 elem fölötti uralmat. –mondta Waterly.

-És az mikor volt? –kérdezte Miroku.

-1500 éve.

-De akkor még Naraku nem élt! –mondta Shippou.

-Igen. Én akkor születem mikor ez az egész elkezdődött. Rá 1000 évre megszületet a fiam Monoky. Őt születése óta harcra neveltem. Az 500 éve meghallottam a szent ékkőről és rólad Inuyasha. Tudtam, hogy a te apád volt Inutashio. Benned is meg van a mi benne volt meg.

-Honnan ismered Apámat? De akkor te öregebb, vagy mint a bátyám! És mi van bennem mi apámban is megvolt?

-Együtt harcoltunk. Igen öregebb vagyok az bátyádnál. Akkor már szolgáltam Narakut. –mindenre adott választ kivéve a legfontosabbra.

-De akkor még csak…

-Onigumó létezet. Tudom, Kagome.

-Én valamit nem értek…. –szólalt meg Shippou.

-Mit nem értesz?

-Miután Kikyou a fához szegezte Inuyashát, utána 35 évvel megszületet Kagome, nem?

-Igen.

-De akkor az, hogy lehet?

-Körúton voltam és mióta azon a környéken éltem megismertem Kaedét. Ő mondta, hogy a kút eléggé titokzatos, elmentem, hogy megnézem és átkerültem abba a világba. Ugye a többit nem kell részleteznem.

-De miért mentél el?

-Mert eszembejutott Naraku. Féltetelek téged, Soutát és anyátokat. Úgy tituláltam be, minthogy meghaltam volna. Mikor ide visszajöttem Naraku számon kért. De azt mondtam, hogy egy csatába keveredtem és a ki megmentet, ott voltam. Ezt sikeresen bevette, de egyre többet voltam egyedül és tűntem el egy időre.

-Én meg is kérdeztem és mindent elmondott nekem Apa. Akkor én elemem hozzátok és azt mondtam, hogy az öccse vagyok. De Kagome tudta, hogy nem igaz.

***

Folytatjuk!!!