Titkos küldetés 3

By: Kowi 121

4. fejezet: Bajban

Eltelt a tavaszi szünet. Sesshomaru és Yomay nyárra tette az esküvőt, hogy Ashi ezt az éve még befelezze, és után meg a középkorban fog élni.

-Megint unalmasan telt el ez a nap is. -nyavalygott Kri.

-Mi történt veled Nigah? Mindig utáltad a matekot, most meg egy pont és a legjobb lett volna. Mi történt? -kérdezte Ryouko.

-Nem tudom amióta vége, van a tavaszi szünetnek az óta rövid pórázon, vagyok.

-Pórázom? -kérdezték egyszerre.

-Nem nagyon engednek el sehová. A másik lakásunknál csak a kertig mehetek.

-Értelek. Bocsi de randim van.

-Kivel? -kérdezte Nigah és Ryouko egyszerre.

-Az osztály leghelyesebb pasával. -és szaladt el.

-Mázlista. -mondta Ryouko. -De te nem csak ezért vagy szomorú igaz?

-Talált. Mostanság egyre több katona jön Atiszba és egyre több Kutyadémon vezér, és ha van fia, akkor ők is. És egy kettő rávetette a szemét, én meg elutasítom őket.

-Értelek. De látom, hogy szerelmes vagy!

-Nem vagyok az!

-De igen. Egy papnő lányát nem tudod megtéveszteni! Na mesélj!

-Na jó, talán tetszik de, nem vagyok belé szerelmes.

-Persze, persze.

-Mondom, hogy….

-Sziasztok. -köszönt rájuk Ashi.

-Szia bátyó.

-Mehetünk haza?

-Atiszba gondolsz?

-Igen. Hétvége jön.

-Akkor együtt megyünk hazáig. -örvendezett Ryouko. -Akkor folytatod?

-Mit? -kérdezte Ashi.

-Semmi. Majd máskor. -súgta oda Ryoukonak. Nem sokára hazaértek meglepték az, hogy Inuyasha jött ki a szentélyből, mert még sosem látták, hogy átjárt volna a világába. Bementek a szentélybe és beleugortak a kútba.

*

Sikeresen átértek és a palota felé mentek. A palotában már várták őket. Ashi ment a tanácsterembe a többi kutyadémonnal való tanácskozásra. Nigah meg Maron kimentek a kertbe a nagy fa alá. Jó barátnők voltak, sok mindent elmondtak egymásnak.

-Milyen a másik világ?

-Jó. Sokkal fejlettebb, mint ezt itt. De mégis itt jobban érzem magam, mint ott.

-Értelek. Velem is ez van. Otthon lenéznek a testvéreim, de itt nem.

-Azért mert a bátyám jegyese vagy, meg az apád és az én apám jó barátok és a szolgálok ezt tiszteletben, tartják.

-Lehet. Bocsáss meg de, leintéznék valamit.

-Rendben, menj csak. El leszek egyedül is. -és ezzel magára hagyta Nigahát. Nem is tudta, de ma is figyelték, ugyanúgy ahogy az óta a nap óta mindig mikor itt ült. Ugyanaz a személy volt az. Nigah nem erezte a szagát az előtte lévő víz illata miatt. Nem érdekelte semmi sem, csak a gondolatával volt elfoglalva. Egész délután ott ült, a gongra felkelt és az étkezőbe indult. Miután kiment a kertből az alak leugrott és átváltozott egy fekete párduccá és ismét az erdő felé ment. Sikeresen elérte és visszavette az előbbi alakját. Nem lehetett tudni, hogy kicsoda a redő sötétjétől, csak egy pár arany zöldben csillogó szemeket.

*

Másnap nem történt túl sok minden. Nigah ugyanott ült, de ma nem figyelték. Ashi a menyasszonyával beszélgetett. Sessy és a többi vezér Kutyadémonok megint egy órákon áttartó tanácskozásba kezdtek. Yuku kiment a faluba és ott segített népének, amiben csak tudott vagy hagyták. Az erdőben néhány alak volt és az a személyis, akinek a szemei arany zölden csillognak.

-Gyorsan! Bármelyik pillanatban észrevehetnek. -mondta az egyik halkan. -Gyorsan felderítjük a terepet, és hamarosan megindíthatjuk a támadást. Igaz uram?

-Igen. „-Miért kell harcolnunk egymással? Nem értem, hiszen bennem is csörgedezik az a vér, ami itt van. Én is ugyanúgy a mágusokhoz tartozok, mint anyám....’’

-Uram készen vagyunk.

-Rendben akkor indulás haza. -a vezér ránézett a palotára, megfordult és ment a csapata után.

*

-Ismét hétfő. Gyűlölőm ezt a napot.

-Már megint nyavalyogsz Kri.

-Nem tehetek róla, ma írunk, töri fogát. Téllég tanultatok rá egyáltalán?

-Én az egész hétvégémet erre pocsékoltam-mondta Ryouko.

-És te Nigah?

-Mi?!

-Látom te is, figyelsz.

-Bocsi csak elgondolkoztam. Mi volt a kérdés?

-Tanultál, a töri dolgára?

-Igen.

*

-Nem hiszem el! 2 alát kaptam, pedig mindent megtanultam. -nyavalygott Kri.

-Nekem 4 lett. -mondta vidáman Ryouko. -És a tiéd hányas lett?

-Nem tudom. Még meg sem néztem.

-Acca. Megáll az eszem, 5! Mi van ide írva? ”Gratulálok, a tiéd lett a legjobb! Látom, sokat tanultál az elmúlt napokban!” -olvasta fel hangosan Kri.

-Ez biztos, hogy az én dolgozatom? -kérdezte, mert a barátnői szúrós szemmel néztek rá és kikapta Kri kezéből, a dolgozatott és megnézte, hogy téllég az övé-e. Francba! Téllég az enyém.

-Gyartulálunk! -mondták hangosan és már egy mosoly volt az arcukon.

-Kösz.

-Mit gratuláltok ennyire?

-Szia Ashi. Semmi különöset csak a húgod írta meg a legjobb töri dogát. -mondta Kri.

-Szép volt Nigah.

-Közszike. Mikor lesz?

-Te, honnan tud?

-Én is a családhoz tartozok.

-Apánk még nem mondta, de te eleve nem fogsz részt venni.

-Mi??!! De...

-Apánk döntött így. Na nekem mennem kell, még lekésem az utolsó órámról.

-Miről volt szó? -kérdezte Kri.

-Családi titok. Nem beszélhetek róla. Megyek haza.

-Én is megyek.

-Sziasztok, akkor holnap. -köszönt el Kri.

-Szia. -úgy Nigah és Ryouko.

-Most elmondod, ki tetszik.

-Mi?! Nem hagy...

-Nem.

-Rendben. Magas, rövid fekete haj, arany zöld szemek. Ennyi elég?

-Nem. Hogy ismerkedtetek meg?

-Erő próbán őt láttam meg először, de fáradt voltam és nem bírtam, így elájultam és a falujában ébredtem. Rá 3 nap múlva jött az apám és haza jöttem. Még valami?

-Igen. Mi a neve? Hol él? Milyen démon?

-Sau, egy párducdémon és a falu főnökének a fia. Ennyi többet nem mongol.

-De azt látom, hogy aggódsz érte.

-Igen. Hamarosan megkezdődik a háború párducok és a kutyák közt és engem eltiltottak onnan. Mától kezdve egészen a háború végéig itt kell maradnom.

-Értem. Mondom, hogy szerelmes vagy belé!

-Nem vagyok az!

-DE bizony az vagy!

*

Közben a szentélyben Sau ugrott ki.

-Hol vagyok? -hallotta Ryouko és Nigah veszekedését és közelebb ment az ablakhoz és látta a lányokat. -Biztos ez az a világ, amiről Nigah beszélt.

-De az vagy!

-Nem vagyok az! Na ezt itt hagyjuk abba! Én hazamegyek és te is, menj haza. Holnap találkozunk. Szia. -és duzzogva elment. Ryouko meg fel a lépcsőn. Sau ki akart menni de egy erőtér megakadályozta Leült a kút szélére és elgondolkodott.

*

Így teltek a hetek. Sau át tudott jönni de a szentélyből nem tudott kijönni. Nigah és Ryouko mindig egy kisebb összeveszéssel váltak el. Ashi már egy hete a középkorban volt és segített apjának. Nigah egyik napkésőn ment haza Kritől mert segített neki megérteni a francia házit. Sokáig elhúzták az időt és más korom sötét volt odakint. Ahogy sétált az úton egyre rosszabb érzés fogta el.

*

Sau szokásához híven a kút szélénél ült. Hirtelen felkapta a fejét és az ajtó felé ment. Kinyitotta és ki tudott menni a szentélyből. Lábai mintha más irányították volna, elkezdtek egy irányba menni, agya csak azon tudott járni, hogy veszélyben van. Szaladt amerre a lábai vitték. Mivel sötét volt a háztetőkön ment és senki sem látta. Lábai megálltak és körülnézett. Nigáht látta futni és utána négy alakot. És az egyik kezében egy kést.

-Na, hova futsz csinibaba? -kérdezte a késes fickó. Az egyiknek sikerült elkapnia és lefogta. Sau a következő tettére nagyon bedühödött és leugrott a háztetőről.

-Engedjétek el! -mondta vészjóslóan.

-Te meg ki a frász vagy? -kérdezte az, akinek egy sebhely volt az arcán.

-Ha nem engeditek el akkor a halálotok. -mondta.

-Na ide figyelj ez a mi területünk, itt azt csinálunk, amit akarunk. Felfogtad? Na húz innen. -mondta a negyedik.

-Úgy látszik ti, nem értetetek meg engem. -és eljött a lámpa fényébe mivel eddig a sötétségben ált. A négy férfi egy kicsit megijedtek. Nem a külseje miatt, hanem két kard is az oldalára volt kötve. -na engedjétek el szépe. -mondta még mindig nyugodtan, bár belül nem volt az.

-Nem fogsz itt parancsolgatni nekünk. -mondta az, aki lefogta Nigaht. Nigah látta, hogy Sau az de nem tudta, hogy miért teszi meg, hogy mit akar tenni.

-Utolsó figyelmeztetés. Engedjétek el!

-Soha mondta a főnök.

-Akkor találkozunk a pokolban. -mondta és elkezdett alakot ölteni, felvette az igazi alakját. KB olyan nagy lett, mint Kirara mikor nagy, de még egy méterrel hosszabb lett. A négy fickó megijedt és elcsodálkozott. Nigaht levágták a földhöz és elájult. Elkezdek menekülni Sau elöl. Sau utánuk ment és szabályosan szétmarcangolta, visszament Nigáhhoz és visszaalakult. Látta, hogy ismét elájult. Felvette a karjaiba és a szentély felé ment vele ismét a háztetőkön. Mikor elérte bement a szentélybe és beleugrott a kútba. Átmentek a másik világba és Sau elvitte egy helyre, amit csak ő ismert. Letette a vízesés partjára és elment gyógynövényeket szedni. Ez idő alatt Nigah felébredt és elcsodálkozott, hogy milyen gyönyörű a táj meg, hogy hogyan került ide.

-Látom, felébredtél. -hallatszott egy ismerős hang a háta mögül. Megfordult és Sauval találta magát szemben.

-Te mit keresel itt?

-Bocsáss meg de, én hoztalak, ide miután elájultál.

-Ööö....Köszönöm. Már másodor mentetted meg az életemet.

-Semmiség. De kérdezhetek valamit?

-Igen.

-Mikor elmentél ki volt azok, akik érted jöttek?

-Miért? Csak nem te is a háború miatt kérdezed.

-Nem, de hogy is. „-Nem hazudhatok neki. Nem lenne tisztességes vele szemben.”

-Az apám volt az, aki előtt meghajoltam, a fiatalabbik a bátyám, a másik démon meg a bátyám veje lesz.

-Értelek. De te honnan tudsz a háborúról?

-Mivel én is Kutyadémon vagyok, meg még egy-két furcsaságok is történtek mostanában a palotában.

-Mint például?

„-Ő is a harcra gyűjti az információt, mint mostanság a párducok és a kutya démonok egyaránt. Azt hittem ő nem ilyen, de tévedtem.” -Nigah fellát és úgy folyatta. -Tud én, nem fogok harcolni egyetlen csatában sem és te is csak az információk, érdekelnek, amiket ki tudsz szedni belőlem. -ránézett Saura aki döbbenten látta, hogy a lány sír. -Azt hitem te más vagy, de tévedtem. Ne merészelj még egyszer a közelembe jönni, ha bajban vagyok, ha nem. -és ezzel elszaladt. Sau nem tudott mit mondani a szavak hallatán, amik elhagyták a lány ajkait. Csak azt tudta megbánta a dolgot.

-Sajnálom Nigah. Sajnálom. -mondta és két könnycsepp gördült le az arcán a földre, ahol Nigah feküt mikor idehozta. Felállt és visszament a falujába. Ahova a két könnycsepp esett egy kis növény kezdett el fejlődni. Fél óra alatt, olyan hatalmas nagy lett mintha 100 éve itt állna. Hogy ez a fa miért nőt ilyen nagyra és hogyan került ide az majd megtudod.

*

Folytatjuk!!!