Titkos küldetés 3

By: Kowi 121

2. fejezet: Erő próba

Az edzések így mentek még 1 hétig. Az utolsó edzési napon Sessy elmondta, hogy miből áll ez a próbatétel.

-Nem vagyok benne biztos, hogy sikerülni fog.

-Sikerülnie kell Nigah! És pontosan miből áll?

-Az első démonnal, akit meglátok, legyen az félszelem, akiben csörgedezik a démon vér harcolnom, kell vele és legyőznöm.

-Neked ez meni fog hugica.

-Ne neves előre! Csak a démoni erőmet használhatom meg a Levegő Villámot. Semmi mást nem.

-Értelek. Eddig mindig a mágusi erődre hagyatkoztál. Igaz?

-Igen. Ez a vacsora gong.

-Menjünk. -és elindultak az étkező felé. Vacsora után mindenki a saját szobájába ment kivéve Ashit aki, megint a nagy fa alatt ült, Maron megint követe.

-Maron tudom, hogy ott vagy! Gyere elő! -Maron kénytelen volt előjönnie.

-Én csak erre jártam.

-Nem kell magyarázkodnod. Gyere és ülj le mellém. -Maron leült Ashi mellé és ő is a vizet nézte. -Mesélj valamit magadról.

-Igen is. Anyám meghalt a párducokkal vívott csatában. Van két bátyám, Yos és Hos. Furán hangzik, mintha ikrek lennének, pedig 2 év van köztük. Anyám halálakor apám kereste a megfelelő fért számomra, de én mindegyiket elutasítottam. Ő erre a barátainak, ha volt fia, azok közt keresgélt nekem való férjet, akihez ha akarok, ha nem, akkor is hozzámegyek. Én úgy tudom, hogy apád írt az apámnak és így vagyunk most itt. Kérem most ön, meséljem magáról.

-Egyet szögezünk le, hagyd el ezt és beszédesünk nyíltan, nem kell ez. Rendben?

-Rendben.

-Mint tudod, van egy húgom. Én ¼ mágusok és ¼ kutya és tűz démonok vagyunk. Te milyen démon vagy?

-Én tiszta kutya démon vagyok, habár két személyiséggel.

-Hogy hogy?

-Tudok szelíd lenni, mint egy bárány, akkor anyámra hasonlítok, de tudok vadállat is lenni, akkor meg apámra hasonlítok.

-Értem. Jobb lenne eltenni magunkat holnapra.

-Rendben. -és bennetek a palotába.

*

Másnap Nigah már elindult hajnalban a többiek csak kb. 3 óra múlva keltek fel. Egyedül Ashin látszott meg az aggodalom.

-Nyugodj le fiam.

-De apám! Egyszerűen nem megy.

-A naplementéig nem jön vissza akkor utána mentek. Oké fiam?

-Igen anyám.

*

Nigah az erdőben elült egy kőre és ott várta, hogy arra tévedjen egy démon.

„-Kezdem unni a dolgot. Legyalogolni a lábaimat nincs kedvem. És erre sem jön egy átkozott démon.....”-Nigah éppen meglátott egyet. Kihúzta a karját a tokból és rátámadott. A démon megérezte a szagát és fel volt készülve. Nigahn nem lehetet látni, hogy férfi vagy nő lenne, mert a páncél, amit felvett nem lehetet látni az idomait és a haját, csak felkötötte egy cofba (pl.: Inutashio). A démon hárította a támadás a kardjával és visszatámadott. Már egy jó ideje, hogy harcolnak. Nigahn nem látszott, de még nem heverte ki az apjával való edzéseket és ez most nagyon fáradt volt. A démon egy támadást indított és az Nigaht telibe találta és ájultan esett a földre. A démon közelebb ment, hogy megnézze él e még.

,,-Hiszen ez nő!!! Remélem nem lett komolyabb baja. Hála az ég, csak elájult. Jobb lesz, ha haza visszem, ilyen állapotban nem maradhat itt.’’ -felvette a földről és elindult hazafelé vele.

*

-Mindjárt lemegy a nap. -mondta idegesen Ashi.

-Mindig ilyen a fiad?

-Nem, Yomay csak ha Nigáról van szó. Eléggé félti.

-Miért? -kérdezte Maron.

-Együtt nevelkedtek és tanultak. Ha az egyik meghalna véletlenül, akkor a másik nem tudna mit kezdeni, mivel vannak olyan varázslatok, amikhez kettő személy vagy egy testvérpár kell. -mondta Yuku.

-Értem.

*

Közben a démon hazaért.

-Anyám!

-Igen fiam? Ő meg ki?

-Nem tudom. Valamilyen okból rám támadott és harcoltunk de az utolsó csapásom telibe találta és elájult.

-Hiszen ez nő! Kíméletesebb nem lehették volna?

-Miután elájult odamentem és akkor láttam meg, hogy nő addig nem tudtam.

-Rendben. Ellátom a sebeit, fektesd a vendégszobába.

-Igen is. Apám?

-Őrjáraton van a többiekkel. Te miért nem mentél velük?

-Addig minek ameddig nem ismerik az erőmet?

-Na vigyed! -és bevitte a szobába. A nő levette a páncélját és ellátta a sebeit. Elcsodálkozott mikor látta a régebbi sebeit és voltak egy kettő, amik még nem gyógyult be. 3 és fél órával később felébredt pont akkor mikor éppen cserélték a kötéseit.

-Hol vagyok? Mi történt? Maga ki?

-A nevem Kino és a fiam hozott ide. Kérdezhetek valamit?

-Igen.

-Honnan szerezted a sérüléseket?

-Az apám csinálta.

-Mi???

-Ne aggódjon csak gyakoroltunk. Felmérte a kardforgatási tudományomat.

-Értem. És miért támadtál a fiamra?

-Erő próba. Az volt a feladatom, hogy az első démont... Á, ez fáj!

-Bocsánat, folytassad. -belejezte a kötözést, és a lányt nézte.

-Első démont, akit meglátok azzal harcolnom, kell, és le kell győznöm.

-Úgy érted, hogy megölnöd?

-Igen. De ezt nem fogom végrehajtani, mert ellátta a sebeimet.

-MI EZ A BŰZ????

-Bocsáss meg, a férjem most jött meg az őrjáratból az összes férfival. -és ezzel kiment a Szobból. Odakintről ordibálás hallatszott és azt tisztán értette:

-Kutya démon! Nem maradhat itt!

-De igen itt fog maradni, addig, amíg fel nem épül! És több vitát nem akarok! -fejezte be a vitát Kino.

*

-Indulás!! Meg kell keresnünk Nigaht!

-Rendben van fiam, indulhatunk.

-Én is megyek Sesshomaru.

-Rendben van Yomay.

-Nyomás!! -és elindultak megkeresni.

*

2 nap telt el az óta amióta Nigah Kinoéknál van. Ma végre jobban érezte magát és kiment a szobából.

-Látom jobban vagy.

-Tudok valamiben segíteni?

-Igen. Gyere utánam. -és elindult valamerre. -Vigyáz rájuk egy kis ideig, kérlek.

-Rendben. -és odament a gyerekekhez. Jól eljátszogatott velük. Észre sem vette mikor egy démon, kezdte el nézni.

-Remekül megérted a gyerekeket.

-Te ki vagy?

-A nevem: Sau. Engem támadtál meg.

-Sajnálom.

-Semmi baj. Anyám elmondta, hogy miért tetted. És mi a te neved?

-Sarashina Nigah.

-Szép név. Örök jóság.

-Ezt te honnan tudod?

-A nagybátyám mágus volt, a kardomat tőle örököltem.- és előhúzta.

-Hiszen ez a Vízi Villám.

-Honnan tudod?

-A családomé a Tüzes és a Levegő Villám.

-Hát itt vagy Sau! Mi egy kutyával?

-Nyugalom Mik.

-De sziszen az ellenség!

-Miért nézel ellenségnek?

-Mert a kutyák és a párduc démonok örök ellenségek.

-Apám! -mondta Sau.

-Csak azért maradhattál, mert a feleségen úgy rendelkezett de amint jól vagy el mész innen. -és visszaindult a faluba.

*

Folytatjuk!!!