A gömb rejtélye

By: Kowi 121

9 fejezet: Lina te vagy az?

Lina és Gourry az a meletük lévő erőbe teleportálta magukat.

-Hol vagyunk? Lina?-Lina ájultan feküdt a földön. Gourry rögtön oda ment hozzá és megnézte, hogy jól van e de, akkor Lina kinyitotta a szemét.

-Gourry. Mi történt?

-Lina te vagy az? Jól vagy?

-Igen.-elfordította a fejét –Te télleg komolyan mondtat, amit mondtál?-kérdeszte bizonytalanul.

-Te mindent haltál?

-Igen. Varázslat alatt álltam de tudatomnál voltam. Csak akkor nem miután te azt mondtad, hogy ....

-Szeretlek!-Lina ránézett Gourryra és rá mosolygott.-Lina én annyira féltetelek.-nyökte ki végül. Lina felült és átölelte a fiút és a fiú is őt. Egymásra néztek és fejük egyre közeledett a másikéhoz végül csókban értek össze.

***

Reggel egymás karjaiban keltek fel.

-Ideje megkeresni a többieket.

-Igaz. De hol lehetnek?

-Indulás Gourry. Bisztaosan a bejáratnál lesznek.

-És ha nem?

-Ha nem akkor meg tovább keressük őket.-és elindultak megkeresni a társaikat.

***

-Hol lehetnek? -kérdezte Zel.

-Ne agodjatok.-mondta Szilárd.

-A kézíratott se szereztük meg.

-Amelia a kézirat már a jogos tulajdonosánál van.

-Azt akarod mondani....

-Jól mondod Zelgadis. Linácsak, most már az őrzője, ha akarja, ha nem. Ezért semmisült meg a kézirat egyetlen példánya.

-Szóval, Lina kisasszony maga a kézirat?

-Igen.-mondta Szilárd.-És az erejét bármikor tudja használni.

-Ha hó!

-Lina kisasszony, Gourry úrfi! Jól vagytok?

-Igen. Induljunk, vissza kell menünk Kreszpóba.-és elindultak. ,,-Hát mégis megtörtént, amitől tartottam. 6 éve elmenekültem előle, de a végzetem utolért. Nyugodj békében Jini az éj fekete boszorkány.

-Linácska nekem mennem kell.

-Rendben Xellos. Biztosan találkozunk még.

-Biztos. -és ezzel eltűnt.

***

Mikor beértek a kapun mindenkit tisztelegve fogadta őket. Leszálltak a lovakról és Zuzuk felé tartottak.

-Üdvözlet újra itt.

-Köszönyük.-fogadta Lina.

-Tudom a kézirat biztonságban, van a te birtokodban. De biztos, hogy azt az utat választod?

-Igen. Teljesem biztos.

-Értem.

-Luna. Mit keresel itt?

-Nem hagyom ki a húgom születésnapját. Bár egy kicsit későn is. Tessék.

-Nem baj és köszönöm.-és átvette a csomagott.-De látom te már jegyes is vagy?

-Igen.-modta szégyelösen. 2 órával később kis csapatunk ismét útra kelt.

-Viszlát. Közönyük a vendéglátást.-kiáltotta vissza Amelia.

-Ne feled Naka. Nem vagy egyedül bármerre jársz is!

-Tudom Zekosz. Mindent köszönünk.-és folytatták kalandos utjaikat.

***

Folytatjuk…..