Ősi jóslat

By: Kowi 121

6 fejezet: Különválás

-Engedjenek el!!! -ordibálta Kagome.

-Ccc. Ne olyan hevesen! Itt mi parancsolunk!

-Kapitány! A fogoly, nagyon értékes! Egy ujjal se merjenek hozzáérni.

-Érettük, felség! Nem baj. Ha a király megun téged, akkor úgyis az egyik cellámban fogsz kikötmi.-Kagomét egy cellába rakták. Ott még volt több fiatal lány.

-Megszökik! Fogjátok el!

-Megint próbálkozik! -hallották a kiabálást.

-Már nem is tudom hányatszorra próbált megszökni.-montnta az egyik lány.

-Ki?-kérdezte Kagome.

-Saron. De te vagy az új lány. Igaz?

-Igen, sajnos. A nevem Kagome.

-Az enyém Aguri.

-Na ha még egyszer megpróbálsz innen is megszökni, akkor mész a király elé!

-Nem félek a kis nyanavatt királyotoktól! Én a vizek királynője vagyok!

-Lehet az, de itt nem ér semmit.-és belökték abba a cellába, ahol Kagome is volt.

-Ti csak csicskások vagytok! Egy mihaszna semmirekellők!-ordította. Az egyik katona odament és hasba rúgta. Saron nem kiáltott fel a fájdalmában. A katona megint és megint hasba rúgta. Senki, sem mert segíteni neki.

-Elég!!!-ordította Kagome és a lány felé ment.

-Túl nagy a szád fogoly!

-Ne feled a király parancsát!

-Sajnos emlékszem rá.

Ha még egyszer megpróbálsz megszökni, akkor mész a király elé! Te meg vigyázz a szádra!-és kiment a cellából.

-Jól vagy?

-Igen és köszönöm. Ők túlságosan meg vannak félemlítve azért nem segítettek, de te új vagy itt. Mi a neved?

-Kagome.

-Az enyém Saron. Én vagyok itt a legrégebbi rab. Sokszor megpróbáltam megszökni de mindig elkaptak. De az előző cellámat mindig tönkre tettem így újba rabtag. A kedvességedért had agyam oda-e nyakláncott.-és levette a nyakából, és az övébe rakta.

-Ezt nem fogathatom el.

-Ez a varázslatok királyának a védő nyaklánca volt, azért szeretném neked adni, mert a te szemedben is olyan tűz, mint az övében.

-Honnan tudod?

-Apám mesélte még kicsi koromban.-megjelent négy katona. Kirángatták Kagomét a cellából, és a trónterembe vitték. Ott leültették egy székre.

-Nem tévedtem.

-Engedjen el! Nem tarthat fogva!

-De igen4 most, hogy tudom mi áll a jóslatban. Nálam van a tekercs és a lány. Most, már amit szeretnék be fog teljesülni.

-Mi lenne az?

-A világ elpusztulása. Mert akkor tudok belőle építeni egy világot, ami csak az enyém senki másé!

-Sosem fog ez megtörténi.

-Még mindig ilyen erősen kötődsz ahhoz a szánalmas fékszerzethez? Nem való egy ilyen gyögyszemnek! Jobbat érdemelsz! Rufos. Tedd azt amit megbeszéltünk!

-Igenis uram!-és a király kiment a teremből.

*

Inujék már három napja keretek de semmit sem találtak. De a negyedig napon többre akadtak, mint hitték. Nagy csatát vívtak a sárkány katonák ellen.

-Inuyasha vigyáz! Hátulról!-kiáltotta Mosu. Sikersesen győzedelmeskedtek és egynéhányuk elmenekülni készültek.

-Ne olyan gyorsan!-mondta Inu és utánuk kezdett futni. A többiek nem tudtak utána menni, mivel Kirara megsérült és mindegyikük ki volt fáradva.

-Inuyasha! Ne menj, ez csapda!-kabált mindhiába Mosu.

„-Nem hagyom, hogy elmeneküljetek! Ha kell, akkor egyedül mentem meg Kagomét.”

*

Folytatjuk !!!